Bőven benne vagyunk a nyaralási szezonba, és minden évre egyre többen és többen utaznak Olaszországba. Viszont már egy ideje már nem csak a tengerpart a vonzó, hanem egyre jobban kezdjük felfedezni a nagy, északi tavakat, Como-t és a Garda-tavat. Ha ez utóbbinál járunk, ne hagyjuk ki a DOC minősítéssel bíró Lugana borokat, ugyanis a Garda-tó világszínvonalú fehérborairól maradunk le.
“A Garda-tó titkos fehérboros kincse” - így mutatta be a Decanter oldalán Lugana DOC borait Stephen Brook. Valóban, aki a tó déli részén egy finom helyi fehér borra vágyik, annak Lugana borai nem fognak csalódást okozni. Viszont ez az állítás csak félig igaz, hiszen a helyi borászok nem kívánják titokban tartani ezt a kincset. Röviden összefoglaljuk, mit is érdemes tudni róluk.
Hol található Lugana?
Lugana Olaszország északi részén, a Garda-tó déli partjánál található, egy része Lombardiához, másik része pedig Venetohoz tartozik. A Lugana borok 1967-ben kaptak DOC státuszt, ezt azt jelenti, hogy a Lugana DOC borok oltalom alatt álló eredet megjelöléssel (OEM) rendelkeznek, vagyis készítésük szigorúan szabályozott. Az első védett eredetű borok között tartják számon, ami szintén bizonyítja kiemelkedő kulturális és történelmi értékét. 2017-ben 2.113 ha szőlőterület tartozott hozzá, ezt hozzávetőlegesen 196 szőlőtermelő művelte, és 113 palackozóban készítettek bort belőle.
Mitől különlegesek Lugana borai?
A Garda-tó kialakulásának kezdete 100.000 - 250.000 évvel ezelőttre tehető, a Riss glaciális időszakára. A tó mai formája nagyjából 10.000 évvel ezelőtt érte el a ma is ismert alakját. Déli részén a végmoréna sáncok tartják ma is a tó vizét. Ez a már ellaposodott, nagyon változatos talajszerkezettel bíró terület a Lugana DOC borainak az otthona. A tó hőkiegyenlítő szerepe, a lágy, állandóan mozgó szelek, és az ásványokban gazdag talaj tökéletes környezetet biztosítanak a Turbiana szőlőnek. A talaj alapvetően agyagban gazdag, a felsőbb részein ásványokban gazdag krétás-meszes-agyagos keverék van túlsúlyban, amely üde, ropogós textúrát és savakat biztosít.
Mit érdemes tudni a Turbiana szőlőről?
Fehér, helyi olasz szőlőfajta. A Turbiana-t 2005-ig Trebbiano di Lugana-nak is hívták (ami nem azonos a Trebbiano di Soave-vel). Közepes méretű, tömöttebb fürtű, nyújtott piramis alakú szőlő. Bora vibrálóan üde, neutrális-virágos-gyümölcsös jelleggel bír.
Lugana DOC borai
A jelenlegi szabályozás 5 kategióriában engedi készíteni a borokat: Lugana, Lugana Superiore, Lugana Riserva, Lugana Vendemmia Tardiva, és Spumante.
Lugana (alap): ez a borvidék motorja, hiszen közel 90%-át fedi le Lugana védett eredetű borainak.
Halvány, szalmasárga szín, némi zöldes reflexekkel, bájos virágos aromák, egy kis mandulával, és ropogós citrusok, citromfű jellemzik ezeket a borokat. Az alap Lugana borok, elegáns, egyenes vezetésű borok, friss, kifinomult ízvilággal és struktúrával. Idővel a szín mélyebb sárgásra vált aranyló reflexekkel. Kiválóan passzol a régió ízeihez, így például rizottóhoz, halakkal, tenger gyümölcseivel, de apritífként is remek választás.
Lugana Superiore: 1998 óta létezik ez a kategória, a szüret után legalább egy évig kötelező érlelni a bort, épp ezért egy sokkal összetettebb, komplexebb ízvilágot képvisel. Színe aranyba hajló, izgalmas gyógynövényes, érett almás, citrusos, narancsvirágos jegyekkel. Ha fahordóban is volt a bor ezek kiegészülhetnek finom mogyorós, fűszeres jegyekkel is. Napjainkban a nagyobb hordók, visszafogottabb toastolás, és főként a használt hordók kapnak szerepet a borok készítésében.
Utóízükben finom minerális sósság is megfigyelhető. Az alkoholtartalmuk 12% fölöttinek kell lennie. Struktúrájuk és eleganciájuk miatt a nagy borok között van a helyük.
Lugana Riserva: a Superior borokból alakult ki, legalább 24 hónapos érlelésen megy keresztül, ebből minimum 6 hónapot kell a palackban töltenie. Összetett, mély ízvilág, balzsamos, tűzköves jegyekkel, melegebb mineralitással, de alapvetően a Superiore borokhoz hasonló komplex eleganciával.
Lugana Vendemmia Tardiva (késői szüret): viszonylag új kategória, szinte még kísérleti státuszban van. Az alapkoncepció, hogy a szőlőt hagyják túlérni, a klasszikus szüretnél később, október végén, november elején szüretelnek. Ez a késői szüret sokkal gazdagabb, komplexebb, ugyanakkor lágyabb ízvilágot eredményez, ugyanakkor nincs mellette tapadós édes érzés, mivel a savak élénkek. A stílus alakításakor az elzászi és német késői szüretelésű borok voltak a jó követendő példák.
Lugana Spumante (pezsgő): Az első Lugana pezsgőt 1975-ben mutatták be, és bár nagyon kevés készül belőle, nagy becsben tartják a borvidéken. Tartályos és tradicionális, palackos erjesztésű pezsgőt is készítenek, mindkettő elfogadott a kategóriában. A tartályos pezsgők a könnyedebb, gyümölcsösebb, citrusos vonalat képviselik, míg a tradicionális, palackos erjesztésű pezsgők sokkal komplexebbek, elegánsabbak és kifinomultabban, méltóságteljes, üde buborékokkal.
